A hegyikristály elnevezése a görög "krystallos", vagyis "jég" szóból származik. Az ókori görögök örökre megfagyott, felolvaszthatatlan jégnek tartották az ásványt.
A hegyikristály a kvarc színtelen, legtisztább változata.
A legkülönfélébb geológiai környezetben, sokféle ásvány társulásában, az egész világon megtalálható. Szinte mindig ikerkristályt alkot. A hegyikristályok mérete pár milliméterestől akár több méteresig is terjedhet.
Radioaktív sugárzás hatására füstszínű, barnás árnyalatúvá válik.
Az íriszkvarc, vagy szivárványkvarc szivárványszerű optikai hatását a hegyikristály felhevülése, majd gyors lehűlése következtében kialakult párhuzamos repedésein létrejövő fényjelenségek okozzák.
Az ásvány gyakran tartalmaz szemmel is jól látható szilárd, vagy folyadékzárványokat, melyek alapján különböző elnevezései ismertek.
A tejkvarc a hegyikristály nagy mennyiségű, apró folyadékzárványokat tartalmazó, csaknem átlátszatlan változata.
Igazán szemet gyönyörködtető látvány a "Vénusz-haj"-nak is nevezett rutilkvarc, mely a hegyikristály aranyszínű, rutil szálakat tartalmazó változata.
A mohakvarc zöldes levél-, és ágszerű zárványokat tartalmaz.
Lapozás:
|
|
![]() |
![]() |
1/1 |
![]() |
![]() |
Története: | A hegyikristály felhasználása rendkívül sokoldalú és egészen az ősi időkig nyúlik vissza. Már az ókorban dísztárgyakat, kupákat, vázákat, serlegeket, pecsétnyomókat készítettek belőle. Az egyiptomiak a szobrok szemeit szintén hegyikristályból csiszolták. |
Régi legenda: | Míg egyes népek esőt vártak a hegyikristálytól, más népek úgy gondolták a kristályban a holtak lelke lakozik. |
Gyógyító ásvány: | A hegyikristály a tisztaság, egyszerűség, tökéletesség köve. |
Ásványrendszer: | III. Oxidok és hidroxidok |
Ásvány alak (morfológia): | Kristályos |
Kristályrendszer: | Háromszöges rendszer (trigonális) |
Keletkezés: | Hidrotermás, Magmás, Metamorf, Üledékes |
Kémiai elnevezés: | Szilícium-dioxid |
Képlet: | SiO2 |
Mohs-keménység: | 7 |
Szín: | Színtelen |
Átlátszóság: | Átlátszó |
Fénytörésmutató: | 1,544-1,553 |
Kettőstörés: | +0,009 |
Színszórás (diszperzió): | 0,013 |
Fényesség: | Üvegfény |
Többszínűség (pleokroizmus): | Nincs pleokroizmusa |
Karcszín: | Fehér |
Fluoreszencia: | Nem fluoreszencil |
Fajsúly: | 2,65 |
Hasadás: | Nem hasítható |
Törés: | Kagylós, Rideg |
Hazai lelőhely: | Gyöngyösoroszi, Selmecbánya, Telkibánya |
Külföldi lelőhely: | Afrika, Ausztrália, Brazília, Burma, India, Japán, Madagaszkár, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Svájc, Uruguay, USA |
Alternatív évfordulós ajándék: | Harmadik házassági évforduló ajándéka, Tizenötödik házassági évforduló ajándéka |
Hegyikristály állatöv jegye: | Bak, Oroszlán |
Ajánlott linkek: | //en.wikipedia.org/wiki/Quartz , //hu.wikipedia.org/wiki/Hegyikrist%C3%A1ly, //www.mindat.org/min-3337.html |
Magyar nyelvű ásvány irodalom: |
Magyarország ásványhatározóiKoch Sándor: Magyarország ásványai Drágakő leírások Barbara Taylor: Kőzetek, ásványok és fosszíliák Ásványékszer ismertetők
Anoinette L. Matlins, A.C. Bonanno: Ékszerek és Drágakövek - Kézikönyv vásárlóknak Gyógyító kristály bemutatók
Angela Gentner: Gyógyító kristályok kislexikona - Több mint 250 kristály és drágakő gyógyhatásáról és használatáról Folyóiratok ásványokról, drágakövekről, ékszerekről
Ásványok a Föld kincsei FABBRI 1999 ( Sajnos már megszűnt ez az újság. ) Ásvány, drágakő ismertető CD-ROM-ok
Az ásványok világa Kossuth kiadó 2000 |